Mit jelent a káronszerzés tilalma?
A kártérítési jog egyik alapelve a teljes kártérítés elve, amely azt jelenti, hogy a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mint amilyenben a károkozó magatartás nélkül lenne. De nem annál kedvezőbb helyzetbe, azaz a károsult nem gazdagodhat jogalap nélkül a károsodás bekövetkeztével összefüggésben. Az elv lényege, hogy a károkozással összefüggésben bekövetkezett vagyongyarapodást, előnyöket, a megtakarított kiadást, költséget – főszabály szerint – le kell vonni a kártérítés összegéből. A Ptk. azonban kivételt is megjelenít az elv alkalmazása alól, mikor kimondja, hogy: „A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.”
A fent említett levonásra kitűnő példa, hogy egy közlekedési balesetben megsérült gépjármű esetén a kártérítés összegéből levonásba kell helyezni a vagyontárgy maradványértékét (roncsértéket). Nem kell azonban levonni a maradványértéket, ha a károsult a maradványt a károkozó rendelkezésére bocsátotta.
A roncsérték meghatározását kiválóan szemlélteti a Kúria Pfv. V. 21.282/2012 számon közzétett döntése, amelynek értelmében a sérült gépjármű értéke a jármű tényleges műszaki állapotának feltárása és a hasonló tulajdonságokkal rendelkező járművekre vonatkozó piaci keresleti és kínálati viszonyok vizsgálata alapján határozható meg.
A dologi károk esetén megtakarításnak tekinthetők a kieső raktározási, kezelési, őrzési költségek. Egy vállalkozási szerződéstől történő megrendelői jogellenes elállás esetén levonásba helyezendő a megtakarított anyagköltség, gyártási és rezsi költség, továbbá a ki nem fizetett alvállalkozói díj.
Levonandó a társadalombiztosítási juttatás is (pl.: táppénz) az elmaradt jövedelem megtérítésére irányuló kárkövetelésből.
De mik azok az esetek, amelyek kivételek a főszabály alól, azaz amikor mégsem indokolt levonni az előnyöket? Például harmadik személyektől kapott segély, alapítványi támogatás (Ilyen volt a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítése érdekében gyűjtött adomány, hiszen ezzel a károsultakat kívánták támogatni nem pedig a károkozót).