A vállalkozó figyelmeztetési kötelezettsége
A Ptk. 6:62. §.-a alapján a feleket együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli. Az imént említett kötelezettség megszegése kártérítés-fizetési kötelezettséget vonhat maga után. Ezen általános szabályok között elhelyezett kötelezettségből eredeztethető a vállalkozót terhelő figyelmeztetési kötelezettség.
A megrendelői pozícióban lévő fél általában nem rendelkezik a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges szaktudással, ebből kifolyólag az általa adott utasítások gyakran észszerűtlenek, megvalósíthatatlanok, avagy jogellenesek. A vállalkozó ezzel szemben szakmai szempontból megfelelő tudással és tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen, ennek eredményeként terheli az említett figyelmeztetési kötelezettség.
Amennyiben a megrendelő a vállalkozó figyelmeztetése ellenére fenntartja utasítását, úgy a vállalkozónak lehetősége nyílik a szerződéstől történő elállásra, vagy a feladat megrendelő utasításai szerinti, megrendelő kockázatára történő ellátásra.
A vállalkozó azonban köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály, vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét, vagy vagyonát.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy „a vállalkozót nem mentesíti a szavatossági felelősség alól a megrendelő szakszerűtlen utasítása, ha az utasítással szemben nem tesz eleget figyelmeztetési kötelezettségének.” (LB Pf.VII.26.142/2001., EBH 2003.942)
A Ptk. 6:177. § (2) bekezdése szerint a vállalkozó mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a megrendelő által adott utasítás célszerűtlenségére, vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza és ezen körülményekre a vállalkozó a megrendelőt figyelmeztette. Ezen figyelmeztetési kötelezettség a vállalkozó által igénybe vett közreműködőt (azaz az alvállalkozót) is terheli, amennyiben a közreműködő elmulasztja azt, úgy az a vállalkozó szerződésszegésének minősül.
Megjegyzendő továbbá, hogy a BDT2007. 1622. számon közzétett döntés szerint: „ha az alvállalkozó statikai ellenőrző számítások elvégzése nélkül úgy helyezi el a tetőfelépítményt az alépítményre, hogy ezzel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, és nem tagadja meg az ilyen munka elvégzését, végül pedig az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető káresemény – azaz a tetőszerkezet beomlása – ténylegesen bekövetkezik, a törvényi kötelezettség elmulasztása kimeríti a szerződésen kívül is jogellenes károkozó magatartás kritériumait.”